Komondor, a fehérsubás Hungarikum!
A komondor sosem futott be olyan karriert, mint egynémely honfitársa, sőt volt olyan időszak, amikor egyenesen a kipusztulás fenyegette. Itthon még mindig messze nem kap akkora megbecsülést, mely valóban kijárna neki annak ellenére, hogy senkivel össze nem téveszthető, hamisíthatatlanul őshonos pásztorkutyafajtánk mellett büszkén kihúzhatjuk magunkat. Komondorunk már eleink népvándorlásakor azok értékeit védte, őrizte. Kemény körülmények közt edződött, és tökéletességét mi sem igazolja jobban, mint hogy a legkevesebb átalakuláson ment keresztül az idők folyamán. Karaktere, formája szinte változatlanul fennmaradt, eredeti feladatát pedig a mai napig kifogástalanul képes ellátni.
A komondor klasszikus pásztorkutya. Mivel nem éppen "tőzsdebróker-alkat", a nyáj körüli lótást-futást igénylő terelési teendők bonyolítását kistestű rokonaira bízza, mialatt figyelmét nagyobb feladatokra összpontosítja: ő csak a betolakodók elleni védelemre szakosodott. Arra viszont maximálisan. Ámulatba ejtő a különböző juhászkutyák nyájterelő munkája, de mindeközben cseppet sem lebecsülendő a jószágot, portát őrző pásztorkutyák feladatköre. Kezdettől fogva igen szigorú, mondhatni, kíméletlen szelekciónak voltak kitéve annak érdekében, hogy elviseljék a legzordabb időjárást, a legínségesebb időket, és minden körülmények között, akár életük árán is védelmezzék a rájuk bízott javakat, mely feladatot önállóan kellett elvégezniük. Ez a munka erőteljes fizikumú, szilárd egészségű, öntudatos és kemény kutyákat kíván. Sok ilyen fajtát ismerünk, a komondor mégis több szempontból kiemelkedik közülük.
A komondor egyik különlegessége sajátos szőrzete, melyet helyesebb a "bundakompozíció" szóval illetni. Amellett, hogy igen látványos megjelenést biztosít számára, ez a bunda komoly funkcionális tartalommal bír. A hosszú, gyapjas fedőszőrök és a finomabb pehelyszálak zsinórokká állnak össze, vagy egy-két ujjnyi szalagokká nemezesednek. Ez a pajzsszerű szőrzetstruktúra gondoskodott arról, hogy a komondor a betyárokkal és farkasokkal vívott csatározásokból sérülésmentesen kerüljön ki. Emellett - akárcsak a juhászok subája - kiváló hőszigetelést is biztosít a kutyaszámára: nyáron nem engedi mélyre hatolni a napsugarak melegét, télen pedig "házon belül" tartja a testhőmérsékletet. Színe természetesen kizárólag fehér lehet, melyet szintén az észszerűség alakított ilyenné egykoron. Mivel a jószágot dézsmáló elemek többnyire éjszaka portyáztak, a fehér szőrzet segített a gazda számára megkülönböztetni komondorát a támadótól, ha esetleg úgy gondolta, hogy az ellenségre mért néhány botütéssel megtámogatja kutyáját a harcban.
Bár a bunda kétségtelenül a komondor ékessége, szerintem sokakat elbizonytalaníthat a fajtával kapcsolatban, különösen, ha ápolatlan, loncsos kutyát látnak. A helyzet azonban nem olyan drámai. Tény, hogy a különleges szőr némi gondozást igényel, ám ez nem azt jelenti, hogy állandóan ápolgatni kellene. Sőt, a komondor szőrzetét nem javasolt - de nem is nagyon lehet - hagyományos módon, fésüléssel, keféléssel bolygatni. Az egy év alatti kutyákat nem is szabad ilyen dolgokkal piszkálni. Egyéves kor után vattacukor-szerű szőrzetük elkezd összeállni, és kialakulnak a jellegzetes, komondoros tincsek. A későbbiekben félévente elég a nagyon összefilcesedett szőrcsomókat végük felől a test irányába "feltépkedni", úgy, hogy a tincsek ennek következtében ne legyenek hüvelykujjnál vékonyabbak. Az ebben a formában gondozott szőrzet szinte öntisztuló, összeállt felületéről a piszok nagy része egyszerűen lepereg, miközben a kutya bőre is megfelelően szellőzik. A szőrzet kapcsán fontos hangsúlyozni a szem előtti szőrfüggöny szerepét. Bármilyen hihetetlen, a komondort egyáltalán nem zavarja a szemébe lógó hajzat, tökéletesen képes tőle tájékozódni, sőt egyenesen szüksége van rá. A jó szándékú, de hibás felfogás alapján levágott "szemellenző" nélkül a közvetlen napfény nemcsak, hogy kifejezetten zavarja, de szembetegségek kialakulásához is vezethet.
Jelleme még markánsabban kiemeli a komondort a hasonló munkát végző fajták sorából. Bár munkája során keményen, rámenősen kellett fellépnie, viselkedése mégsem olyan zord, mint például egynémely keletről származó társáé. Ez persze nem azt jelenti, hogy kevésbé hatékonyan végzi feladatát, hisz rettenthetetlen bátorságát semmi sem ingatja meg, ezért a rosszban sántikálók számára rég "felejtős" az olyan terület, ahol komondor teljesít őrszolgálatot. Lényeges különbség azonban, hogy ha végül intézkedésre kerül a sor, nála nem a betolakodó megsemmisítése, hanem lefegyverzése a legfőbb cél. Letaglózó erejű támadása tükrözi becsületes mentalitását. Igyekszik szemtől szemben felvenni a harcot, és ha sikerül leterítenie ellenfelét, nem kezdi el őrjöngve össze-vissza marcangolni, hanem gazdája érkezéséig moccanni sem engedi.
Hallatlanul szilárd, kiegyensúlyozott idegrendszerének hála, a civilizálatlan, szilaj vadság idegen a komondor természetétől. Ébersége viszont megkérdőjelezhetetlen még akkor is, ha nappal többnyire fehér rongyhalmazként, látszólag lustálkodva hever az általa kiválasztott őrhelyen, de a füle vagy szeme körül egy-egy megrezdülő tincs elárulja, hogy még ilyenkor is szemmel tartja környezetét. Az est leszálltával azonban gyökeresen megváltozik viselkedése. Felélénkül, és szabályos időközönként járőrözik a rábízott területen. Marcona biztonsági őr létére, a komondort kifejezetten gyengéd szálak fűzik gazdájához és családjához, akik iránt feltétlen bizalommal viseltetik. Különösen megható a robosztus állat gyermekek iránt tanúsított, óvatos, türelmes bánásmódja. Bár önálló egyéniség, kifejezetten embercentrikus szemlélet jellemzi, és nem bonyolódik dominanciakérdésekbe szeretett gazdájával szemben. Mindemellett a komondor szerelmesei egyfajta "hatodik érzékről" is suttognak, melynek segítségével a kutya nemcsak tévedhetetlenül megérzi gazdája pillanatnyi hangulatát, de önállóan meghozott döntései utólag kivétel nélkül beigazolódnak. Például a gazda engedélyével területére lépő - nem kedvelt - idegeneket csalhatatlanul kiszúrja, és ellenszenvvel viseltetik irántuk, míg a közömbös egyéneket csak leellenőrzi, ám mindvégig szemmel tartja őket. Barátokkal, ismerősökkel szemben megbízható és közvetlen, persze azért nem feltétlenül ugrik rögtön a nyakukba. Noha a komondor gondolkodás nélkül tűzbe megy gazdájáért, családjáért, alapvető feladata a porta, az udvar védelme, azaz a területőrzés. Ez az ösztönös tulajdonság oly mélyen rögzült génjeiben, hogy abszolút nem igényel külön tanítást, hogy kihozzuk belőle: szó szerint a vérében van. Éppen ezért felesleges és különösen veszélyes "csibészelésével" foglalkozni. A komondor amúgy is egyhamar átlát a szitán, de ha végül mégis sikerül "bekattintani", azzal kifordulhat önmagából, és elvesztheti komondoros jellemét. Szerencsére ezt a kiképzők sem szeretik erőltetni, mivel hatalmas bundája alatt nem látják szemét, arcjátékát, enélkül pedig a dolog egykönnyen orosz rulettes formát ölthet.
A területhez való ragaszkodás olyannyira sajátja, hogy még nyitott kapunál sem jellemző rá az elcsámborgás. A pásztorkutya-örökség miatt a vele együtt élő, más fajú állatokkal is jól kijön, azokat szintén "őrizendő nyájának" tekinti. Mivel sokszor többedmagával és kisebb terelőkutyákkal dolgozott együtt, más kutyákkal sincs problémája, amíg azok tisztelik benne a komondort. A fajta kiképzésével próbálkozni nem eleve halva született gondolat, de ebbe vérmes remények nélkül, kizárólag komondorunk habitusának megfelelő motivációs eszközökkel érdemes belekezdeni, hisz önálló, öntudatos kutyalévén, a kényszer minden formáját kapásból elutasítja. Kiképzés tekintetében azonban ne várjunk tőle csodát. A területvédelmet magától is tökéletesen ellátja, de érdeklődése nem terjed tovább, ezért a klasszikus munkakutya-feladatok végzésére nem alkalmas. Nem mintha szellemi kapacitását meghaladnák az elvárások, de mivel arra tenyésztették, hogy önálló döntései alapján dolgozzon, a számára értelmetlennek tűnő parancsokat felülbírálja, és nem töri magát, hogy azokat feltétel nélkül végrehajtsa.
Természetesen igényli, hogy foglalkozzanak vele, de ennek elsődleges célja a gazda és kutya közötti egészséges és szeretetteli kapcsolat kialakítása. Ettől függetlenül hiba hagyni, hogy úgy növekedjék fel, mint "paszuly az árokszélen". A komondornak is ismernie és el kell fogadnia az alapvető rangsorviszonyokat, gazdájának ugyanakkor tiszteletben kell tartania büszke, szuverén egyéniségét.
A komondor további erénye lenyűgöző fizikuma, melyet teljes életnagyságban és mozgás közben megcsodálni maradandó élményt nyújt. Ahogyan egész megjelenése, úgy helyváltoztatása is fejedelmi. Szinte egyedülálló az a könnyed elegancia, ahogy robusztus testét mozgatja. A fűben naphosszat elheverésző kutyáról kevesen gondolnák, hogy milyen erejű és dinamikájú támadásra képes. A komondor kialakulása során minden adottság, így külső megjelenése, fizikai felépítése is a feladatok szolgálatában állt. Az ideális komondor tömeges, nagyrámájú, tehát olyan típus, melyben "rendesen van anyag". Ez az a kívánatos fizikum, mely bírta az igénybevételt, és hatékony fegyvert jelentett a küzdelmekben. Nem szerencsés, ha marmagassága gigantikus méreteket ölt, különösen, ha nem kellőképpen mély és széles mellkassal, stabil végtagokkal párosul, mert mindez lazítja a testfelépítés szilárdságát. Ez utóbbi kutyák képtelenek lettek volna felvenni a harcot a támadókkal, különösen a nyájat dézsmáló farkasokkal, melyekkel korántsem lehetett kesztyűs kézzel bánni.
A komondor a ridegtartásnak megfelelően igen alacsony elvárásokat támaszt környezetével szemben. Két legalapvetőbb igénye a szeretetteljes és önálló személyiségét tiszteletben tartó bánásmód, valamint a megfelelően tágas tér, lehetőleg nagyobb kert, udvar vagy tanya. Lakásban való tartása nem javasolt, igazán a szabadban érzi jól magát. Gazdáját megkíméli a kutyaólvásárlás, -építés gyötrelmeitől: elég csupán egy szél- és lehetőleg esővédett zugot biztosítani számára, "gyárilag beépített klímájának" köszönhetően ügyet sem vet az időjárás viszontagságaira. Bár nagytestű, de kiegyensúlyozott vérmérsékletű, higgadt állat, ezért meglepően kevés, 60-80 dkg "prémium" minőségű tápanyaggal gazdaságosan "elüzemel". A komondorok igen egészséges szervezettel rendelkeznek, előttük gyakorlatilag ismeretlen a más fajtákat sújtó csípő ízületi diszplázia vagy a rettegett szívrendellenességek problémája.
A komondor minden csodálatos adottsága ellenére sosem vált igazán népszerűvé Magyarországon. Még azok az idők sem kedveztek neki, amikor divatja lett nagytestű pásztorkutyákat ház- vagy telepvédelemre vásárolni. Holott a komondor változatlanul tökéletes házőrző a magyar ember számára, mert igénytelen, feladatát megvesztegethetetlenül képes ellátni, mellette biztonságban tudhatjuk értékeinket, és ezért cserébe nem vár mást, mint szeretetet, odafigyelést és tiszteletet. Helyét mégis inkább más fajták foglalták el, pedig ő itt született, saját éghajlatunkhoz tökéletesen alkalmazkodott, és mentalitásában is közelebb áll a hazai viszonyokhoz, mint keletről érkező, lobbanékonyabb társai. (Mészáros Mihály)